Balesetem után fiamhoz és a feleségéhez költöztem egy időre. A fiamnál, Andrásnál és a nehezen elviselhető feleségénél, Katánál nem találtam meg azt a nyugodt légkört, amit reméltem. Azonban amikor a mogorva szomszéd, Péter, váratlanul vacsorára hívott, ami minden megváltozott. A kapcsolatunk fokozatosan más irányt vett, és hamarosan kiderült, hogy egy titkos összesküvés részesei vagyunk.
Már két hete éltem Andráséknál, és bár egyikük sem örült ennek, a balesetem után Kata nem tehetett mást, mint hogy engedett. Aznap reggel, amikor a kertben leveleket gereblyézett, nem tudtam nem közbeszólni.
– Kata, ezt rosszul csinálod! – kiáltottam, de ő csak gúnyosan megjegyezte, hogy talán haza kéne mennem.
Aznap este, amikor András hazaért, hallottam, ahogy Kata panaszkodik neki. Átölelték egymást, és úgy vigasztalta őt, mintha ő lenne az áldozat.
A vacsorán aztán Kata hirtelen azt javasolta, hogy fogadjam el a szomszédjuk meghívását süssek egy pitét és vigyem át Péternek, hallgathatnánk zenét együtt. Először kinevettem, de aztán gondoltam egyet és mégis átnentem. Péter szokásos mogorvaságával fogadott, de amikor zenéről beszéltünk, más oldalát mutatta. A vacsora végén, váratlanul, táncolni hívtam őt, és valami új érzés ébredt bennem.
Néhány héttel később eljött az a pillanat, amikor Péter megkérdezte, hogy eljövök-e vacsorázni. A beszélgetés feszengő volt, de ahogy táncoltunk, valami elmozdult bennem. Mielőtt elmentem volna, Péter megcsókolt, és valami különleges érzés kerített hatalmába.
Az idők során egyre közelebb kerültünk egymáshoz, és hamarosan Péter életem fontos részévé vált. Bár Kata és András próbáltak minket szétvélasztani egymástó ezért, egy napon elárulták, hogy a kapcsolatunk csak egy „színjáték” volt. Ők kérték meg Pétert, hogy hívjon meg vacsorára, találkozzon velem ne legyek annyira egyedül.
Ez a felismerés hatalmas csalódást okozott, de Péter elmondta, hogy ő közben valóban belém szeretett. Később rájöttem, hogy én is beleszerettem.
Végül megadtam neki a második esélyt, és a kapcsolatunk egy új fejezetet kezdett. Most már együtt ünnepeljük a karácsonyt, és minden évben ugyanazzal a zenével, ami egykor Kata „színjátékának” része volt, erősödik a szeretetünk.