A parasztgazdának nincs senkije
a világon, csak az egyetlen
pulikutyája.
A szegény állat azonban
egy nap kimúlik.
A gazda fogja a kedvencét,
elviszi a község plébánosához.
– Atyám, mondana misét
ezért az elhunyt jószágért?
A pap erre rámordul:
– Állatokért nem mondunk
misét, mit képzel?!
De van valami szekta
a falu végén, talán
ők segítenek.
Erre a gazda:
Köszönöm atyám.
Maga szerint
kétszázezerért megcsinálják?
Erre a pap utánafordul,
és hirtelen kedvességgel
így szól:
– Drága fiam miért nem
mondtad, hogy a kutyus
katolikus volt?