Az elmúlt hetek fagyos és csípős reggele után a tavasz már a láthatáron?
A februári hidegbetörések újra bebizonyították, hogy a tél még mindig képes meglepetéseket tartogatni. Sokak már izgatottan várják a tavasz első jeleit, ám felmerül a kérdés: valóban hamarosan beköszönt a tartós enyhülés, vagy még egy klasszikus márciusi télre számíthatunk, akár havazással? A válasz nem egyszerű, hiszen a globális éghajlati rendszer egyre kiszámíthatatlanabbá válik, és a korábban megbízhatónak hitt előrejelzési modellek ma már gyakrabban tévednek. A változó klíma miatt a szélsőségek is egyre gyakoribbá válnak: egyik héten rekordmeleg, a másikon fagy és hó.
Egyre nehezebb pontosan jósolni
Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint a globális felmelegedés következtében az időjárási mintázatok egyre komplexebbé és instabilabbá válnak. A különböző meteorológiai modellek ma már kisebb pontossággal képesek hosszú távú előrejelzést adni, mint még egy évtizeddel ezelőtt. Erik rámutat, hogy az atmoszféra és az óceánok kölcsönhatása megváltozott, a jet‑stream hullámzása erősebbé vált, és ez Európában gyakran hirtelen időjárási váltásokat eredményez. Ennek következtében nem ritka, hogy egy enyhébb időszakot hirtelen hidegbetörés követ.
Milyen tavaszra számíthatunk?
A jelenlegi adatok alapján az idei tavasz Magyarországon a múlt két év átlagához képest melegebbnek ígérkezik. A hosszú távú modellek azt mutatják, hogy a márciusi és áprilisi középhőmérséklet várhatóan az átlag felett alakul. Ez azonban nem zárja ki a rövidebb hideg időszakok vagy akár havazás megjelenését sem. Különösen az északi és magasabban fekvő régiókban a márciusi havazás továbbra sem kizárt, bár a szakértők szerint ezek az epizódok rövidebb ideig fognak tartani.
Az egyik legmarkánsabb változás a csapadékmennyiség növekedése. Az előrejelzések szerint a tavasz sokkal csapadékosabb lesz, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Gyakrabban számíthatunk záporokra, intenzív esőzésekre, sőt heves zivatarokra is. Ez agrárszempontból előnyös lehet a korábbi aszályos időszakok után, ugyanakkor a hirtelen nagy mennyiségű csapadék villámárvizeket és belvizes problémákat is okozhat.
A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy minden évben egyenletesen melegebb lesz az idő. Inkább azt, hogy a szélsőségek egyre erősebbé válnak. A melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani, ami intenzívebb csapadékhullást eredményezhet. Ugyanakkor a légköri áramlások instabilabbá válhatnak, ami váratlan lehűlésekhez is vezethet – így egy enyhe február akár hideg márciussal is zárulhat.
Mi várható nyáron?
A nyári hónapokra vonatkozó bizonytalanság még nagyobb, de a jelenlegi trendek meleg időszakot sugallnak. A modellek szerint az idei nyár átlag feletti hőmérsékletű lehet, és több hőhullám is kialakulhat. Az elmúlt évek tapasztalata alapján nem zárható ki, hogy több napon keresztül 35 °C feletti maximumokat mérjenek, miközben az éjszakai lehűlés is mérsékeltebb marad.
Az emelkedő hőmérséklet mellett a zivatarok intenzitása is növekedhet. A hirtelen érkező viharok, jégesők és erős széllökések gyakorisága már az utóbbi években megfigyelhető trend, és várhatóan a jövőben is folytatódni fog.
Az idei év egyik legfontosabb tanulsága az lehet, hogy a szélsőségekre kell felkészülni. Egy melegebb, de csapadékosabb tavasz után forró nyár következhet, ami vízgazdálkodási és egészségügyi szempontból is komoly kihívásokat jelenthet. A szakértők szerint a klímaváltozás hatásai nem csupán a hőmérsékleti adatokban, hanem az időjárás dinamikájában is megnyilvánulnak. A gyors váltások, a heves zivatarok és a tartós hőhullámok mind azt jelzik, hogy egy új éghajlati korszakba léptünk.
Bár teljes bizonyossággal nem lehet kizárni a tartós, télies időszakot márciusban, a jelenlegi modellek alapján kisebb az esélye egy ilyen időszaknak. Rövid hidegbetörések előfordulhatnak, különösen az átmeneti hónapokban, de a legvalószínűbb forgatókönyv egy enyhébb, ugyanakkor csapadékosabb tavasz, amelyet egy kifejezetten meleg nyár követ.